Neolitikum és a kora minószi kor

Neolitikum.
Kréta neolitikuma 5500 – 2600 közé tehető. A régészeti leletek alapján a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az i.e. 6. évezred elejéig lakatlan szigetet Afrika felől érkező honfoglalók népesítették be.
Az első honfoglalók halászattal és vadászattal foglalkoztak és barlangokban, vagy kőből emelt, elszórt településeken éltek. Használati eszközeik csontból, csiszolt kőből készültek, vastag falú agyagedényeik voltak.
Vallási hiedelmeikre a Földközi-tenger medencéjében honos istenanya tiszteletére vonatkozó leletek, a termékenységet és bőséget megtestesítő tárgyak utalnak.

Paloták előtti kor.
Krétán 2700-től kezdődik az un. Paloták előtti kor vagy a kora minószi kor, mely 2000-ig tart.
I.e. 2700 vagy 2600 Krétán megjelent az addig ismeretlen bronz- és fémművesség, mely ugrásszerűen felgyorsította a fejlődést.
A kutatók egyetértenek abban, hogy ez a krétai kultúránál és civilizációnál jóval fejlettebb Kis-Ázsiából beszivárgó etnikum, a dolichokefál, azaz hosszúfejű hódítóknak köszönhető, akik asszimilálódtak a helyi szigetlakókkal.
Ez az új korszak a neolitikumból a bronzkorba való átmenet időszaka.

Kora minószi kor.
Az elkövetkező mintegy fél évezredben a hegyek lábánál és a termékeny síkságokon kialakuló falvak gyorsan fejlődnek.
Az ásatások eredményei arra utalnak, hogy az addigi ősközösségi, nemzetségi társadalom, a primitív, barlangban és kezdetleges kunyhókban élő lakosság gyorsan fejlődő, több helyiségre tagolt kőépületekbe költözik.
Ebből az időszakból gondos kivitelű, változatos formájú, elegáns kerámiatárgyak kerültek elő, az un. Vassziliki stilű kerámiák. Az ebből a korból származó vázákon először találkozunk festett mintákkal. Ezek egyszerű, vízszintes vagy függőleges vonalhálózat szerint díszített edények.
Ekkor már a rezet s valamivel később a bronzot is egyre gyakrabban felhasználják a fegyverek és szerszámok készítésére. A fémművesség magas fokáról arany- és ezüstékszerek vallanak, de találtak helyi kövekből és féldrágakövekből készült pecsétlőköveket és nyakékeket is.
A feltárt tárgyak tanúsága szerint, a kora minószi korban Kréta szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban volt az akkor már jóval fejlettebb Egyiptommal, mely ekkoriban állt az Óbirodalom delelőjén, de jelentős hatással volt fejlődésére a Közel-Kelet, valamint a kükládikus kultúra valamint az Égei-tenger világának más területei is.
A leletekből a kutatók arra következtetnek, hogy a fémeket Egyiptomból, az Arábiai-félszigetről valamint Ciprusról szállították Krétára, a pecsétek használatát pedig szíriai hatásra vezették be.
A kupolasírokba való temetkezést az észak-afrikaiaktól vették át, a kis méretű, ölbe tett karokkal ábrázolt márvány női idolok azonban kükládikus vonásokat tükröznek.

A paloták előtti vagy kora minószi kor, a régészeti leletek szerint, a békés fejlődés és a gazdasági gyarapodás jegyében záródott, mely Kréta fejlődésének első virágkorához, a
régi paloták kora beköszöntéséhez vezetett.

Közép minószi kor

A krétai Régi paloták kora vagy a közép minószi kor, a 2000-től 1700-ig, pontosabban 1580-ig terjedő időszakot foglalja magába.
I.e. 2000 körül, körülbelül azonos időpontban Kréta három különböző pontján, ahol már előzőleg is nagy települések alakultak ki, nagy paloták épültek.
A Knosszószban, Phaisztoszban és Malliában épült paloták arra utalnak, hogy Krétán az előkelőségek vették át a gazdasági és politikai hatalmat, s hogy a hatalmas építkezések nagyszabású munkálatokat igényeltek, melyet a rabszolgák tömegére bíztak.
A kézműipar és a művészet terén elért eredmények viszont azt tükrözik, hogy fontos szerep jutott a szabad munkaerőnek, valamint a kereskedelem nagyarányú fejlődésének is.
A tudósok szerint ugyancsak az ásatások eredményei utalnak arra, hogy a gazdasági életben beállt változások békés úton következtek be, hisz a paloták vagy települések körül sehol sem bukkantak erődítmények nyomaira.
S mivel a feltárt gazdag figurális leleteken sehol sem találtak harcosok vagy harci jelenetek ábrázolására, a kutatók feltételezik, hogy a krétaiak nem is féltek külső ellenségektől.
Az ásatások eredményei arra utalnak, hogy még a tengerparti településeiket is teljesen védtelenül hagyták. Igaz, számottevő tengeri flottával rendelkeztek.
A régi paloták kora a termelés és a kereskedelem fellendülésének hosszú, békés időszaka volt, ugyanakkor a művészetek virágkora is. Ez volt a fazekaskorong elterjedésének és a kerámia égetési technikájának a tökéletesítési kora.
- Kamarész-stílű kerámia. A régi paloták korából származnak az Ida-hegyen, a Kamarész-barlangban feltárt kultikus célokra használt edények, amikről a kor edénykészítése a Kamarész stílus nevet nyerte.
A Kamarész stílusra a formák változatossága, a vázák, tálak, korsók sokfélesége jellemző. Ekkoriban, a Régi paloták korában, jelennek meg az un. tojáshéjedények s az ugyanilyen csészék, s ekkor honosodik meg a fekete alapon világos színű, ötletes díszítések végtelen változatossága.
Ezek a minták a természetből, a növény- és állatvilágból ihletődnek. Stilizált formái pálmaleveleket, tengeri kagylóra emlékeztető csigavonalakat ábrázolnak, melyek alkalmazkodnak az edények, a különböző korsók, tálak formájához.
A Kamarész stílus gazdagságát igazolja az is, hogy az eddig feltárt nagyszámú Kamarész stílű edények között nincs két azonos formájú vagy díszítésű edény.
- A pecsétlőkövek. Krétán a pecsétlőkövek a Paloták előtti korban kezdtek meghonosodni, legalább is ebből az időből már nagy mennyiségben kerültek elő nem csak a pecsétlőkövek, de a lenyomataik is.
Malliában például feltártak egy pecsétkészítő műhelyt is, mely a szakavatottaknak beszédes bizonyítékul szolgált arra, hogy akkoriban Krétán az állami bürokrácia és hivatalnokrendszer már igen magas fejlettségi fokon állt.
Ezek a pecsétek, melyeket valószínűleg az edények s az épületek lezárására vagy valami tárgy hivatalos megjelölésére használtak és a különböző tisztségviselők rangját jelezték, egyfajta hatalmi jelvényként hathatott.
A hegyi kristályból, ametisztből, achátból vagy más féldrágakőből készült szabályos alakú pecsétek geometrikus vagy stilizált formákat ábrázolnak, melyeken nem csak állatok, de olykor teljes jelenetek, kis kompozíciók láthatók.
S mivel ezeknek a pecsétlőköveknek, illetve a rájuk vésett jeleknek csodás erőt tulajdonítottak, azt a nyakba akasztva vagy a csuklóra kötve viselték, afféle amulettként.
- A fémművesség is jelentős fejlősen ment át a Régi paloták korában.
Egyik legszebb lelet az alig 5 cm-es arany ékszer, amit az iraklioni Régészeti Múzeumban láthatunk. Ez két egymással szemben álló darazsat ábrázol, amint közösen igyekeznek elhelyezni egy csepp mézet a lép sejtjébe. A precízen kidolgozott részletek s főleg a kompozíció ötletessége meg a kifinomult egyszerűség a kor fejlett ízléséről tanúskodik.
- A kisplasztika. Kréta szigetén a Paloták előtti kor szobrászatát a kisplasztika képviseli.
A már említett márványidolokkal együtt, ebből az időszakból száraznak a sírokból valamint a feltehetően szentélyként használt építményekből előkerült istenséget ábrázoló bronzszobrocskák és a kis agyagszobrocskák, melyek kultikus célokat szolgáló állatokat ábrázolnak.
Ezek az alakok elnagyolt, vázlatos formában ábrázolják a kívánt alakot, de felismerhető rajtuk a pillanat megörökítésére való törekvés, mely a későbbiekben a krétai művészet egyik legjellemzőbb sajátossága.
Nem zárhatjuk a kozép minószi kort anélkül, hogy nem említenénk meg a krétaiak kapcsoltait a környező területekkel.
Az antik szerzők szólnak az un. minószi tengeri hatalomról, azaz a thalasszokratiáról, mely alapját bizonyára a Régi paloták korában rakták le. Mindez a feltárt leletek alapján feltételezhető, a közeli Küthérán és Méloszon, a peloponisszoszi Argosz közelében, valamint a szíriai Bübloszon, Ciprus szigetén és Egyiptomban ugyanis ebből a korszakból származó, jellegzetes krétai edények kerültek elő.
I.e. 1700 körül azonban hirtelen bekövetkezett természeti katasztrófa szakította meg ezt az évszázadokon át töretlen fejlődést mutató civilizációt. Kréta egész területén a paloták romba dőltek, leégtek.
A pusztulás azonban nem volt végleges. Minden fennmaradt jel szerint a lakosság túlélte a katasztrófát s a romba dőlt paloták helyén rövid idő alatt újakat emeltek, mely az Új paloták korába vezet.
Új paloták kora
Az Új paloták kora, 1700 és 1400 között, a krétai kultúra fejlődésének a csúcspontja. Ekkoriban Kréta szigete a Mediterráneum egyik legjelentősebb gazdasági és kereskedelmi központjává lesz. Kréta tengeri nagyhatalom, melynek áruval megrakott könnyű gályái vagy három évszázadon át folyamatosan járták a vizeket.
Fő termékei a bor, az olaj, a fűszerek, a szép kerámiaedények és finom mívű ékszerek, valamint a különböző bronzeszközök, melyek eljutnak mind az Égei-szigetekre és Egyiptomba, mind a szárazföldi Hellaszba és Szicíliába.
A kereskedelmi kapcsolatok eredményeként Kréta gyarmatokat létesít, mind az Égei-szigeteken, mind Rodoszon és Kis-Ázsiában, de még a Peloponniszosz-félszigeten is.
Krétán az új paloták eleinte a régiek romjaira épülnek, de fényűző berendezésük, gazdag díszítésük felülmúlja a korábbiakat.
A paloták körül aztán forgalmas kikötők és népes városok épülnek. Ezek utcái kövezettek, házai emeletes kőépítmények. Ekkor már léteznek fazekas-, szövő- és ötvösműhelyek, valamint olajprések.
Az új palotákat és városokat jól megépített utak kötik össze, s mivel Knósszosz volt a legnagyobb palota, a kutatók feltételezik, hogy itt egységes hatalom jött létre, melynek uralma és befolyása az egész szigetre kiterjedt.
Marinatos professzor szerint a sziget hatalmi harcának emléke sejthető a Minósz király és két testvére, Rhadamantüsz és Szarpédón vetélkedéséről szóló mítoszban.
A krétai mítoszokról és palotákról a Knósszosz fejezetben szólok részletesebben, itt csupán megemlítem, hogy az Új paloták korában a nagy paloták mellett kisebb, un. villák és épültek Kréta északi és déli partjain, melyek feltehetően a helyi előkelőségek, földbirtokosok vagy fejedelmi helytartók – megnevezésükre nincs írásos dokumentum – rezidenciái lehettek.
- Lineáris A írás. Mindez a gazdasági és társadalmi fejlődés együtt járt az írásbeliség megjelenésével. Sajnos, a knósszoszi palota i.e. XVI. századi rétegeiben talált feliratos táblácskák, melyeket a szakirodalom lineáris A írással készült táblácskáknak nevez, minden eddigi kísérlet ellenére még nem nyertek megfejtést, nyelve ismeretlen.
- Krétai freskók. Az Új paloták kora jó hatással volt a művészet fejlődésére is. A krétai kultúra és művészet több évezredes, szinte önálló fejlődésének betetőzése ez a korszak.
Az i.e. XVII. sz. elejére datálhatók a paloták és villák termeinek színes freskó díszítései. Ebből a korai időszakból fennmaradt színes falfestmények és a sírmellékletekből előkerült tárgyak hihetetlen magas művészi színvonalról tanúskodnak. A legismertebbek a Knósszosz-i palota híres freskói.
- Krétai kisplasztika. A krétaiak, a feltárt leletek alapján, bizonyára nem kedvelték a monumentális szobrokat, de a kisplasztika terén igen figyelemre méltó teljesítményeket értek el.
A szobrok az Új paloták korában is főleg kultikus célokat szolgáltak. Jellegzetes alakok a knósszoszi palota szentélyéből előkerült kis fajansz szobrok, a kígyós istennők vagy a tilisszoszi villából származó imádkozó férfi bronz- s egy akrobatát ábrázoló elefántcsont szobrocska.
Az istennő-szobrok nem csak a kor matriarchátusi jellegére utalnak, de szemléletesen érzékeltetik a kor női viseletét is. Valamennyi istennőt jellegzetes krétai ruhában ábrázolták a művészek: az alakok hosszú, földig érő fodros szoknya fölé kis kötényt és szorosan összefűzött, rövid ujjú, gazdagon hímzett mellényt viselnek, ami kiemeli és szabadon hagyja a keblüket.
Kréta művészetében az ugyancsak kultikus szerepet betöltő bika-ábrázolások is megtalálhatók. Léteznek zsírkő, alabástrom, márvány, lapis-lazuli, bronz, arany, ezüst hegyikristály kisplasztikák.
Ugyancsak az Új paloták korából származnak az elefántcsontból vagy zsírkőből készült domborműves vázák, a különféle kelyhek, csészék és a különleges, bika- vagy oroszlánfej formájú ivóedények.
- A krétai kerámiá ban az Új paloták korában folytatódik a Kamarész-stílus hagyománya, de ez is magasabb fejlődési fokra ér.
Az addigi stilizált állati és növényi motívumok hihetetlen változatossága mellett megjelennek a tengeri élőlények is mint a tengeri csillagok, a kagylók, a tintahalak vagy polipok, amiket olyan élethűen festenek meg, mintha épp összeroppantani látszanának a kecses vázákat, kancsókat, amforákat.
- A pecsétlőkövek kivitelezése is a tökély szintjére emelkedik ekkor. Az Új paloták korában már drágakőből és aranyból is készülnek ezek a tárgyak, s egyesek valóságos kompozíciókat ábrázolnak, mint például a vallási jelenetek, egy harci szekér vagy a gondosan kidolgozott állatfigurák.
Paloták utáni vagy késő minószi kor
Paloták utáni kor vagy késő minószi kor, az i.e. 1520-tól 1200-ig terjedő időszakra tehető. A későbbi kutatók szerint hozzávetőleg 1400 – 1100 között számítható.
I.e. 1450 körül – akárcsak előzőleg a Régi paloták korának – természeti katasztrófa vetett véget a krétai aranykornak. A régészeti leletek alapján a sziget valamennyi települése azonos időben pusztult el. A paloták, a városok, a települések feltárt leletei szerint az épületek romba dőltek és elégtek.
Spiridon Marinatos professzor tisztázta a katasztrófa részleteit, aki szerint a Théra szigeti nagy méretű vulkánkitörés okozta földrengés és szökőár, a hamuhullás és több napig tartó sötétség vetett véget Kréta virágzó korszakának.
Marinatos professzor az Atlantisz-mítosszal hozta összefüggésbe a Krétát sújtó katasztrófát.
Az egy nagy sziget pusztulásáról szóló mítosz máig megfejtetlen talány és napirenden van a kutatók között, akik – ki-ki a maga nézetével és argumentumaival – a világ szinte minden táján keresik és vélik felfedezni is Atlantiszt. De ez más téma!
Wolfgang Schiering gondos talajvizsgálatai alapján feltételezi, hogy az 1450-es évi földmozgások regionálisan hatottak és nem érintették egyforma erősségben az egész sziget területét.
A későbbi kutatások kimutatták, hogy Knósszosz valószínűleg csak i.e. 1375-ben dőlt romba végleg, de pusztulásának oka még nem tisztázott véglegesen.
Más kutatások értelmében Krétán, nagyjából a katasztrófával egy időben, achájuk vetették meg a lábukat. Egyes kutatók szerint az achájok jelenléte Krétán már i.e. 1500 körül kimutatható.
Mások feltételezik, hogy a természeti katasztrófa következtében nem csak az épületek és az erdők vesztek oda, de Kréta hatalmas kereskedelmi flottája is, így a sziget elvesztette a kapcsolatot a szárazfölddel.
Annyi biztos, hogy Kréta nem tudta kiheverni a természeti katasztrófa okozta pusztítást. Gyarmatait elvesztette s ezzel megszűnt a krétai kultúra kisugárzása is.
A kutatások eddigi eredményei szerint Knósszosz pusztulása, körülbelül i.e. 1400 után, már semmiféle újabb lendület nyoma nem mutatható ki Krétán a minószi kultúra fejlődésében.
Az új uralom biztos jele a korszakból fennmaradt kevés falfestmény s főleg a kerámiában meghonosodó új, az un. palotastílus is, melyet az elvontságra és képletességre való hajlam, a tematika elszegényedése jellemez.
A phaisztoszi diszkos. Bizonyos kutatók szerint épp a lineáris B írás megjelenése utal az acháj hódításra, mikor is Minósz trónjára acháj király lépett, aki kiterjesztette hatalmát az egész szigetre.
A Phaisztoszban talált híres diszkosz, melynek írása a mai napig talány a tudósok előtt, bizonyára sok kérdésre ad majd feleletet, ha a nyelvészeknek sikerül végre megfejteniük a rá vésett szöveget.
Más leleteket viszont már sikerült értelmezniük a kutatóknak. A knósszoszi palota romjai közül és a peloponniszoszi Püloszból származó agyagtáblácskákon görög nyelvű gazdasági számadások vannak.
Az írásmód és az írásjelek a krétai lineáris A írással mutatnak szoros kapcsolatot. Az un. lineáris B írású szövegek igen nehezen olvashatók, mert a nem görög nyelv sajátosságaihoz idomított írástechnikát a krétai írnokok csak nehezen adaptálhatták a görög nyelvre, de épp ez utal nem görög voltára.
A késő minószi kor sírmellékleteiből ugyancsak ebből az időből származó fegyverek kerültek elő, például kardok, tőrök, ami korábban nem, vagy csak esetlegesen fordult elő a Krétán feltárt leletek közt.
Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy a harcos achájok elfoglalták a krétai uralkodó osztály helyét, de megőrizték és asszimilálták a krétai civilizáció és kultúra hagyományait és élvezték elért eredményeit.

Дата добавления: 2015-12-01